„Azt szoktam mondani, hogy a GYŐZELEMHEZ MINDIG GYENGÉBB ELLENFÉL KELL vagy PISZOK NAGY SZERENCSE. A szerencse pedig mindig olyan csapathoz pártol, amelyik fejben és testben is felkészült játékosokból áll. A gyengébb ellenfelekkel még nem találkoztunk, és a szerencse is elkerült eddig bennünket.”

Ezek a mondatokat az előző blogomban írtam. SAJNOS IGAZAM LETT! 

Sajnos a szerencse nem véletlenül pártolt el tőlünk a tegnapi bajnoki meccsen. Egy közeli településre, Felsőrajkra látogatott el csapatom. Reménykedtünk, hogy a rutinos ellenfél ellen legalább 1 pontot szerzünk.

„Ha az életben mindig ugyanazt csinálod, akkor az élettől mindig ugyanazt az eredményt kapod!” – mondta Andrew Matthews író.

ÉN UGYANAZT CSINÁLTAM: ÚJRA ROSSZUL DÖNTÖTTEM. Az előző blogomban említettem, hogy „Megpróbálunk határozottan, lelkesen, gólra törően, nem bunker focit játszani. A várhatóan nagy számú hazai közönség megérdemli!” EZ VOLT AZ ELSŐ HIBÁM?(Lehet, hogy túlértékeltem a csapatot? Be kellett volna állni „sünbe”?) Tavasszal 4 gólt kaptunk, most ötöt! 

Most jön a magyarázat!  De nézzük az eseményeket sorrendben!