Az 1. bajnoki fordulóban nagy csatában 1:0-ra kikaptunk idegenben a megyei I. osztályból kiesett csapattól, majd itthon egy bajnokaspiráns együttes simán legyőzött bennünket 5:1-re. Most pedig egy rutinos középcsapathoz megyünk, ahol megint nagyon nehéz dolgunk lesz. Azt szoktam mondani, hogy a GYŐZELEMHEZ MINDIG GYENGÉBB ELLENFÉL KELL vagy PISZOK NAGY SZERENCSE. A szerencse pedig mindig olyan csapathoz pártol, amelyik fejben és testben is felkészült játékosokból áll. A gyengébb ellenfelekkel még nem találkoztunk, és a szerencse is elkerült eddig bennünket. 

A héten megpróbáltam felkészíteni úgy a fiúkat, hogy az esetleges jó eredmény ne csak a szerencsén múljon. Jelen pillanatban 18 fős keretünk van, amelyben van két komolyabb sérültünk. Ez már csak 16 fő. Ebből mindkét edzésen a héten 4-en (!) jelentek meg. Csak kedden 4 fő, csak pénteken 7 fő edzett. Hát nem tudom, hogy LEHET-E SZERENCSÉNK ILYEN EDZÉSLÁTOGATOTTSÁGGAL? 

Kedden elmaradt az edzés, mert szerdán kupameccset játszottunk. 2 hete legyőztük Pacsát, és most a másik szomszéd „fellegvár”, Felsőrajk csapata volt az ellenfelünk. Tavasszal a bajnoki mérkőzésen szoros meccsen legyőztek bennünket idegenben, és most elérkezett a visszavágó ideje. Azt nem tudom, hogy aki készítette ezt az irányított kupasorsolást, figyelembe vette-e azt az egyszerű tényt, hogy egy hét múlva bajnoki meccsen is össze fogunk csapni. Talán igen, talán nem!

Az elmúlt évek során sokszor találkoztam azzal a kérdéssel: „TOVÁBBJUSSUNK-E KUPAMECCSEN, VAGY NEM?”

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy sokan késő délutánig dolgoznak, és a mai világban nem tehetik meg, hogy előbb lelépnek a munkahelyükről. Többen távol tanulnak, kollégiumban laknak, és csupáncsak hétvégére jönnek meg. Így egy amatőr csapat csak nagyon nehezen tud kiállni. (Néha még a kocsmából is kell játékosokat verbuválni! )