Az állóképességről, illetve fejlesztéséről nagyon sok helyen lehet olvasni. A különböző fitness újságoktól kezdve a labdarúgószakkönyvekig. Nálam sokkal okosabb és kompetensebb emberek vetették papírra tudományos igényességgel e terület lényeges összefüggéseit. Nekem nem az a célom, hogy velük versenyezzek, világmegváltó módszereket ajánljak, hanem megosszam edzői tapasztalataimat. Elmondjam a véleményemet arról, hogy lehet-e egyáltalán „megyei körülmények” között fittséget, állóképességet fejleszteni? Lehet-e egyszerű körülmények között állapotfelmérést végezni? Lehet-e, érdemes-e korszerű mérőeszközöket használni a játékosok felkészítése során? Be lehet-e az edzésterhelés paramétereit állítani, hogy az optimális hatást eredményezzen?

Sok megyei csapat már január elején elkezdte a félkészülést a tavaszi idényre, de biztos vagyok benne, hogy többen (akik nem a bajnokság megnyeréséért vagy kiesés elkerüléséért harcolnak) csak februárban kezdik az edzéseket. A rendkívüli időjárás a szabadtéri edzéseket mostanában gyakorlatilag kizárta hazánkban.  Ha a csapatnak nincs egy milliomos szponzora, aki külföldi edzőtáborba befizeti a játékosokat, akkor csak a tornatermek, tornacsarnokok maradnak a tréningek helyszínéül. Egészségügyi szempontok(pl.: légúti megbetegedések, izomsérülések nagy valószínűsége) miatt nem ajánlanám a rendkívül szeles, hideg, jeges időjárásban a műfüvön való edzéseket. Inkább maradjanak el az edzések!

A téli felkészülés célja – természetesen – a játékosok optimális edzettségi állapotba való hozása a tavaszi bajnoki mérkőzések kezdetéig.

A kérdés az, hogy ez lehetséges-e a megyei kiscsapatoknál? Ha igen, akkor hogyan?